A legoptimálisabb, ha naponta van székletünk, az sem baj, ha 2x, mert ha 12 órán át tartózkodik a széklet a vastagbélben, másnapra erjedt, rossz szagú lesz. Orvosilag a napi 3 és a heti 3 alkalommal ürített széklet a normális frekvencia. Szorulás tehát a heti 3 alkalomnál kevesebb székürítés, de szűkebb értelemben szorulás a rögös, darabos, kemény széklet ürítése, vagy ha nem teljes a kiürülés érzése, a puffadás is.

Mi okoz székrekedést?

1. Kevés rost, napi kisebb, mint 10-12 g bevitele, kevés folyadék fogyasztása.
2. Fogyókúrás előírások, rossz szokások
3. Mozgásszegény, ülő életmód
4. Bizonyos gyógyszerek, pl. nyugtatók, altatók, vízhajtók stb.

Komoly problémát jelent a lassú vastagbéltranzit, amely azt jelenti, hogy a normál 35h-s áthaladási idő 72h-n túlira nyúlik meg. A vastagbélrenyheség nőkben gyakoribb, sokszor okozza szorongás, elszenvedett nemi erőszak, konfliktus a családban, munkahelyen, de éveken át szedett hashajtók is kiválthatnak krónikus székrekedést. Az éveken át fennálló székrekedés különösen káros, mert a vastagbél öbleiben ilyenkor a széklet beszárad, „kaucsukszerűen megkövesedik”, mint a beton, tapad oda a bélfalhoz, elveszi annak levegőjét, megakadályozza fontos vitaminok felszívódását. Fontos az is, mikor alakult ki a székrekedés. Más betegségre gondolunk, ha 10 éve fennáll, másra, ha néhány hete, hónapja alakult ki.

A székelési rend megváltozása normálisból, székrekedés vagy hasmenés, esetleg ezek váltakozása esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert felmerül béldaganat gyanúja!

Egyszerű laboratóriumi vizsgálat (székletben van-e vér) már közelebb vihet a diagnózishoz. Főleg 50 éves kor felett kell béldaganatra gondolni, Magyarországon a 2. leggyakoribb daganatos halálok a vastagbél rosszindulatú daganata. Minden székrekedésben szenvedő beteg egyszer jelenjen meg orvosánál és konzultáljon vele.

Teendők szorulás esetén:

1. A székrekedés az a „betegség”, amit megfelelő táplálkozással gyógyítani lehet. Jó hatású az éhgyomorra fogyasztott hideg víz, ásványvíz, joghurt, kefir, savó, savanyú káposzta vagy kovászos uborka leve, gyümölcsszörp, müzli, lekvárok. Beválhat reggelente 1 vagy 2 evőkanál lenmag egészben 2-3 dl vízzel elfogyasztva, az étkezési búzakorpa 1-2 evőkanállal kefirbe keverve, de megoldást jelenthet sok gyümölcs, pl. málna, eper, szamóca, paradicsom, emellett zöldborsó, káposzta, kelkáposzta, lencse, szója, zöldbab fogyasztása is ajánlható. Napi legalább 1,5-2 dl folyadékkal bevéve. Van, akit puffasztanak a rostok, azok bánjanak vele óvatosan.
2. Számos hashajtó ismeretes, ezek azonban sok mellékhatással bírnak, nagy a hozzászokás veszélye, egy idő után inkább ártanak, mint használnak. Pl. teljes bélrenyheséghez vezethetnek.
   Néhány hashajtó:
   - a széklet felületét síkosító anyagok: ásványi olaj, paraffin, napi 15-45 ml
   - ozmotikus hashajtók, fel nem szívódó cukrok, melyek a székletet lágyítják pl. Duphalac, Laevolac, Szorbitol 70 %
   - sótartalmú hashajtók, keserű só, vesebetegek vigyázzanak!
   - bélfalizgatók: pl. szenna, Nátrium-pikoszulfát (Guttalax), Phenoltalein (bár az USA-ban ezt betiltották, félve az esetleges béldaganatot előidéző kapcsolatától.)

Makacs szorulás esetén egyetlen megoldás lehet, a Kolon-hydroterápia. A beáramló víz körülfolyja a beáramló rögöket, felpuhítja azokat és távozásuk után a bél ismét dolgozni kezd.